top of page
  • Writer's pictureAnne D.

A Boldogság országa (2011)


Keletkezés: 2011

Típus: original - ficlet

Besorolás: romance, fluff, fantasy, first time, schoolwork, OC, Rosalinda POV, avatar

Korhatár: G

Terjedelem: 269 szó (17 mondat)

Idő & helyszín: nem meghatározott időben - messzi szigeten

Karakterek: Rosalinda, Oscar

Inspiráció, hangulat: -

Megjegyzés: Ez még egy ötödikes általános iskolai feladat volt. Az eredeti verzióban még a saját és legjobb fiú barátom nevét írtam bele. Aztán a magyar tanárom annyira jónak tartotta, hogy végül bekerült az iskola évkönyvébe, ahol pár kisebb belejavítás mellett a nevek Katára és Dávidra lettek változtatva. Viszont amikor felkerült a blogra, nem akartam magyar neveket használni, szóval ez a történet már másodszorra átírt változata.


 

...már régóta úton voltam: messzi tengereken hajóztam át, túl az Óperencián. Szárazföldet több napja nem láttam, csak a végtelen tenger fogta körbe a hajómat. Egyszer csak egy kis földnyelv tűnt föl a messzeségben. Arra vettem az irányt, és ahogy egyre közelebb értem, egy szív alakú szigetecske rajzolódott ki előttem, amely a szeretetet és a szerelmet jelképezte. Kiszálltam a hajómból és beljebb akartam menni, de ekkor három kellemetlen szagú és ijesztő formájú csúf alak toppant elém.

Egyszerre mordultak rám, és ezt kérdezgették dörgő hangon:

– Ki vagy, és mit keresel itt?

– Rosalinda vagyok – válaszoltam –, és azért vagyok itt, hogy elhozzam nektek a szeretetet.

Ahogy kis szelencémet kinyitottam, melyben a szeretetpor volt, a három alak menten köddé vált. Most már szabad volt az út előttem Boldogságországba, mert a sziget ahová jutottam, az volt. Bátran mentem tovább. Jobbra s balra nézegettem. Almafa helyett szívfa lett, levél helyett élet, és örökös nyár vett körül. Mentem egyre beljebb. Egy nagyon furcsa fát láttam: a termés helyett ötös szám volt rajta, s a fa egy iskola mellett állt. Mentem beljebb, és egy dombon sok kicsi szerelmes ember ült. Egy közülük olyan szomorú volt, hogy elkeseredésében sírt, és nevét egy téglába karcolta: ,,Oscar". Odamentem, hogy megvigasztaljam, és megszólítottam:

– Oscar, mi bajod?

– Hát, hogy nincs egy kislány, akit szerethetnék...

– Ne szomorkodj ezért, majd jó lesz a kedved, ha megeszed ezt a szívet itt.

– Rendben...

Oscar megette a szívet, és rájöttem, hogy ő Boldogság országának királya, és az a lány lesz a királyné mellette, aki boldoggá tudja tenni, és én lettem a királyné.

Most is boldogan élek vele, míg meg nem halok.

1 view0 comments

Recent Posts

See All

Comments

Rated 0 out of 5 stars.
No ratings yet

Add a rating
bottom of page