#29 - 2025, egy új kezdet reménye

avagy egy új kezdet új lehetőségekkel

Sziasztok!

Hosszú hónapokig tartó alkotói szünet és inaktivitás után végre visszatértem egy 2024-et lezáró, de inkább 2025-öt megnyitó bejegyzéssel. Kicsit megkésve, de itt is Boldog új évet mindenkinek! 🥳

"Máris 2025 van?!". Ezt a címet adta Abeth az évösszegző posztjának és igazából én is hasonló megéléssel csöppentem bele a 2025-ös évbe. Most is nagyjából ugyanazt tudnám leírni, mint a 2021-es évösszegzőmbe, hogy mennyire gyorsan elszaladt mellettem az év és egyébként az akkor elkészített mém is aktuális. Még Szilveszter estéjén amikor láttam éjfélkor magam előtt a 2025-öt köszöntő tüzijátékokat, akkor se éreztem azt, hogy lelkileg készenálltam volna lezárni az évet. Most inkább azért, mert annyira benne voltam az évközbeni flowba, hogy az ünnepeket és az új évbe átfordulást is ugyanannyira hétköznapinak éltem meg, mint bármely más napot és így ismételten furcsa volt ezeket átélni.

Viszont az érzéseim ellenére azért egy eseménydús, tanulságos és több szempontból is emlékezetes éven vagyok túl.

2024-ben történt:

• Januárra végre megszabadultam a mandulagyulladástól, ami 2023 vége óta gyötört.

• 24 éves lettem februárban, amit a 2021-es évhez hasonlóan szűk családi keretek között ünnepeltem.

• Pár nappal szülinapom után véget ért egy újabb párkapcsolat próbálkozásom. Ez nem volt annyira komoly és nem estem úgy szét, mint korábban, de kifejezetten csalódott voltam. Ami fokozta a fájdalmat, hogy hasonló indokkal ért véget, mint az előző, volt hogy felmerült, hogy esetleg bennem van a hiba és közben meggondolatlan hülye döntéseket is hoztam. Azóta szerencsére túl vagyok az egészen és ha visszagondolok rá, akkor inkább a Vele töltött pozitív emlékek és a közös kalandok jönnek elő.

• Az év első harmadában többször is volt szerencsém összefutni Ninaa-val és általa megismertem a Fanni nevű barátnőjét is. Köszi a közös élményeket és hogy velem voltál/voltatok az előző pontban említett dolgok közepette és Fanninak külön azt is hogy gondolt rám a szülinapi összejövetelekor ❤️

• Március 23-án részt vettem az Egy asztalnál kezdeményezés egy reggeli alkalmán (akkor még ingyenes volt a részvétel és csak a fogyasztásért fizettem), amikor is az Addicted2Caffeine-ben 5 idegennel gyűltünk össze 2-3 óra erejére. Maga a beszélgetés nem volt annyira gördülékeny és a többiekkel sem tudtunk annyira mélyen kapcsolódni, mint amennyire hittem (mi azóta sajnos nem tartjuk úgy nagyon a kapcsolatot), de azért előkerültek érdekes témák is és összességében nem bántam meg, hogy aznap ott voltam.

• Március 31-én húsvét alkalmából volt egy kiruccanásunk Pozsonyba a szüleimmel és a szüleim baráti társaságával, melyről itt található a reel és itt meg a tiktok videó.

• Április 14. környékén volt egy találkozóm egy pár threads által megismert arccal (threadsen egy lány kiírta hogy beszélgetős csoportot hozna létre mint régen tumblr csoportban csinálták és én jelentkeztem oda), akikkel a beszélgetős ismeretség nem tartott sokáig és eléggé érdekesre sikerült az egész. Alapból kb. az volt a felállás, hogy 3 egymással cukiskodó pár + a két hónapja szingli énem, korán kezdtünk el iszogatni és én kissé túltoltam az italt és hát mindez nem volt a legjobb kombó, de legalább vicces visszagondolni rá, már amennyire emlékszek 😂

• Május 9. és 12. között voltunk a családdal Madridban, mely kapcsán most döbbenek rá, hogy publikus anyagot nem posztoltam róla az év során, de a Lady of Wynessa oldalon látható kép ekkor készült a Retiro Parkban. Ez volt az évi 1 családi út, melyre 4-en mentünk a szüleimmel és a tesómmal.

• Május 19-én pünkösd alkalmából is volt egy kiruccanásunk a pozsonyi társasággal és ezúttal Pécs volt a helyszín.

• Júniusban elindult az Egy asztalnál szervezői által az Egy társaság, melybe az elsők között jelentkeztem. Bár a fizetős tagsági formátum kicsit fura érzést kelthet az emberben, de már egy ideje azt éreztem hogy annyira stagnál az életem, hogy szükségem van olyan új élményekre és izgalmakra, amik színesíthetik a szürke, már lassan dögunalmasan rutinszerű hétköznapjaimat és tágíthatnák az utóbbi időben eléggé beszűkült ismeretségi körömet. Így bevetettem az összes kalandvágyamat és bátorságomat és adtam a projektnek egy esélyt. Egyáltalán nem bántam meg a döntésem, azóta valóban rengeteg élményt szereztem velük a közös evés-ivástól kezdve a kirándulásokon és a társasjáték esteken át egészen a nagyobb összejövetelekig 😊.

• Június végén egy anya-lánya délelőtti programmal megünnepeltük anyum szülinapját, melyen anyum egy itteni barátnője is velünk volt.

• Júliusban volt a két hetes - 10 napos - szabim. Ekkor egy este során Vikivel (a legjobb barátnőm, akit a blogon korábban említett exem egy lány barátja által ismertem meg) találkoztunk, lelkiztünk, elmentünk közösen iszogatni és utána kb. zárásig voltunk a Füge Udvarban kiengedni a fáradt gőzt. Ekkor találkoztunk egy Vish nevű érdekes és sokszínű indiai sráccal, aki az este során egyszer csak odajött hozzánk a táncparketten és barátságos közvetlenséggel elkezdett velünk beszélgetni. Vele én azóta is tartom néha a kapcsolatot és egyébként ő volt az "indiai haverom" a havi összegzőimben. Vish pedig közben bemutatott pár itteni indiai haverjának és ismerősének is és ők voltak a hindiül beszélő társaság. Az egyik haverral pedig egy egymást kölcsönösen támogató hangulatú kapcsolódásban is volt részem az év utolsó részében. Érdekes belegondolni néha, hogy bizonyos emberek milyen (váratlan) módon kerülhetnek az életünkbe és válhatnak a mindennapjaink részévé vagy épp hogy tűnhetnek el belőle... 🤔

• Augusztus 4-én, majdnem 5 év után, a blog elköltözött G-Portálról Wixre. Erről a "Viszlát G-Portál, Hello Wix" c. posztomban írtam.

• Szeptember 4-én hivatalosan is befejeztem a Skamonline Hungary oldal vezetését miután egy jó ideig csak inaktívan állt ott.

• Szeptember 15. és 18. között voltam a Róma - Vatikán - Castel Gandolfo (+Ariccia) utamon, amiről a szeptemberi összegzőben meséltem egy keveset. Nagyon élveztem ezt a röpke, de mégis tartalmas utazást, melyet a Vár a világ utazási iroda egész jól megszervezett.

• Október eleje óta már nem vagyok a @bloggerkozosseg admin csapatának tagja. Egyszerűen egy ideje már nem élveztem az ottani instagram oldalra való tartalomgyártást, de főleg az ún. "támogatós" csoportjainak menedzselését. Eközben pedig rengeteg időt elvett az életemből, volt hogy egy egész délutánom vagy akár hétvégém az ilyen admin teendőkkel ment el és ez a saját felületeimen való alkotástól is elvette teljesen a kedvem/időm. Így ez egy olyan döntés volt, amit a saját mentális egészségem védelme miatt hoztam meg, mert egy idő után inkább volt felesleges stressz, mint valóban inspiráló közegben való közös kreatív alkotás.

• Október 17-én volt az első beszélgetésem a pszichoterapeutámmal, akivel azóta is vannak online üléseink. Eddig is voltak olyan pontok az életemben, amikor elgondolkodtam, hogy kéne szakemberhez fordulnom, de mindig csak halogattam. Viszont főleg szeptember végén-október elején elértem egy olyan egészségtelen állapotot, amikor semmit sem élveztem csinálni, mentálisan teljesen elfáradtam és a legapróbb dolgok miatt is indokolatlanul szorongtam vagy akár pánikrohamszerű állapotba kerültem. Azóta megfejtettem, hogy emögött többminden is állhatott, de a munkahelyi stresszt (főleg amikor helyettesítettem, sokszor többet dolgoztam mint kellett volna), a bloggerközösséges kényszer érzetet vagy az interneten keringő Motherless-botrányt tudnám felhozni olyan példaként, amik nagyobb cseppek voltak a pohárban.

• Október 27-én 5 éves lett a blog, melyről Instagram és Facebook posztban is írtam.

• December 16-án anyum bátyja évekig tartó ígérgetés után végre meglátogatott minket Budapesten a feleségével és a lányával. Így 16-án és 17-én este is közösen vacsoráztunk, míg ők nappal kicsit turistáskodtak a városban, aztán 18-án már mentek vissza Vietnámba. 16-án anyum bevállalta, hogy vendégül látja őket és rengeteg kaját főztünk. 17-én meg nagybátyámék biztos valami különlegesebb gasztronómiai élményre vágytak és a családnak a Textúra Étterembe foglaltak asztalt, ahol kipróbáltuk a degusztációs menüt. Nem volt rossz, de ez is inkább olyan élmény volt, amikor inkább a szemed lakomázik, mint a gyomrod 😅

• 2-3 hónap "alkotói detox" után november végén-december elején újra elkezdtem aktívabban foglalkozni a bloggal és annak sorsával. Mostanra már sokkal jobban érzem magam, mint mikor elmentem szünetre. Közben pedig mélyebb és tartalmas beszégletéseket is tudtam folytatni pár alkotótársammal (pl. Klaudi vagy a később megismert indiai barát), akik emlékeztettek arra, hogy mit jelent számomra az írás, a beszélgetések visszarepített a alkotói pályafutásom kezdeteire és visszahozták az egészhez a kedvem és a lelkesedésem. Lenyűgöző, hogy néha egy-egy inspiráló beszélgetés mennyire sokat tud jelenteni, sokkal többet mint többtucat személytelen like vagy valami kényszerből megírt, felszínes komment.

---

Ahhoz, hogy a következő évet el tudjuk kezdeni, először az előzőt teljesen le kell zárni és magunk mögött kell hagynunk a múltban. Ahhoz, hogy én is megtegyem ezt a lépést, a ChatGPT segítségével összeírtam pár kérdést, amik alapján vissza tudtam gondolni az elmúlt évemre, a megtett utamra és levontam a következtetéseket/tanulságokat, amiket vihetek magammal a következő évemre.

Mi volt a legjobb a 2024-es évben?

Így utólag visszagondolva igazából ezt az évet abszolút élveztem, minden pozitív élményével és nehézségével együtt. Viszont talán az, hogy idén rengeteg olyan élményben volt részem, amik vagy mindig is felejthetetlenek lesznek és a 80 éves énemnek is fontos értékek lesznek, vagy olyan dolgokra tanítottak, melyek fontosak voltak a fejlődésemhez.

Csatlakoztam az Egy Társasághoz, amellyel nem csak a szociális életemet lendítettem fel, de a komfortzónámból is kihozott azzal, hogy megtanított hogy legyek közvetlenebb és hogy tudjak teljesen idegen emberekkel is úgy beszélgetni, mintha már több éve ismernénk egymást. Közben pedig rengeteg közös élményben volt részünk, melyek közül volt számomra új dolog is.

A többi emberi kapcsolataimban is inkább az olyan emberek felé dőlt a mérleg, akik inkább építettek és jól éreztem magam velük, minthogy toxikusan viselkedtek volna velem és visszahúztak volna az életben. Továbbá sikerült többet utaznom, amit mindig szoktam élvezni.

Végül pedig ami a legfontosabb, hogy idén eljutottam oda, hogy magamat helyeztem az első helyre, nem érdekelt már annyira mások véleménye, hogy mindenkinek meg akarjak felelni és nem féltem meghozni a megfelelő döntéseket magamért és azokért a dolgokért, amiket igazán szeretnék.

Mi volt a legnehezebb a 2024-es évben? Hogyan kezeltem a kudarcokat és nehezebb pillanatokat?

Idén is küzdöttem mentális értelemben a démonjaimmal pl. a kudarcba fulladt párkapcsolat vagy a fent részletezet kiégésérzet miatt, de most már ezeket is úgy fogom fel, hogy ezek is fontos, okkal történt dolgok voltak, mert erősítettek és tanítottak.

Az életben mindig is lesznek eufórikus boldog pillanatok, amikor nem lehet az arcunkról levakarni a vigyort, de olyan nehézségek is, amikor megkérdőjelezhetjük hogy van-e elég energiánk küzdeni ellene vagy legalábbis túlélni és megtalálni a fényt az alagút végén. Amikor ezt a tényt sikerült elfogadnom, kicsit könnyebb lett minden. Viszont amikor kicsit túl sötét volt az alagútban, továbbra is lelassítottam és csak a közvetlen következő lépésen próbáltam aggódni. Magamra fókuszáltam, félretettem mindent, ami nem volt létszükséglet vagy ami épp nem esett jól, most nem féltem szakember segítségét kérni és hittem benne, hogy ezen is túl leszek. Persze volt olyan, hogy azt éreztem teljesen belefáradtam a küzdésbe, nem akarok továbbra is extra energiát belefektetni mindebbe és azért sírtam el magam a legapróbb dolgokon is, mert teljesen kiborultam és már nem volt erőm azokkal is foglalkozni. Viszont amikor elvesztettem a hitem, szerencsérre voltak olyanok mellettem, akik emlékeztettek, hogy erősebb vagyok mint gondolnám és hittek bennem. A segítségükkel megtanultam a helyén kezelni az élet nehézségeit is és büszke vagyok magamra és az eddig megtett utamra.

Mi az az egy dolog, amit idén csináltam először?

Hirtelen a mézeskalács készítést és azon belül a díszítést mondanám ilyen új dolognak. A családom (szüleim) annyira nem édesszájúak, így sütemények és édességek terén nem nagyon akartam kísérletezni, mert nagyon lassan fogynának el. Viszont most az Egy Társaságban az egyik tag decemberben meginvitált pár embert az otthonába és közösen készítettünk "ipari mennyiségű" mézeskalácsot 😃

Mi volt a legnagyobb tanulság, amit 2024-ben tanultam? Hogyan fejlődtem vagy változtam?

Elsősorban magammal kapcsolatban tanultam és ahogy hozzáállok a különböző dolgokhoz. Megtanultam magamat helyezni az első helyre, elengedni a people pleasinget, tényleg nemet mondani azokra dolgokra, amiket valójában nem szeretnék vagy nem tesznek nekem jót. Ezzel párhuzamosan elkezdtem pszichoterápiára járni, megtanultam kezelni a szorongásaimat és racionálisabb megközelítésből átgondolni a gondolataim. Egy kedves barát is emlékeztetett rá, de rájöttem, hogy felesleges a már megtörtént múlton rágódni, mert azon már amúgy se tudunk már változtatni, a még meg nem történt jövőn meg azért felesleges, mert addig még bármi változhat. Így inkább a jelenben próbáltam maradni, az épp aktuális dolgokat kezdtem el élvezni és csak a következő lépésen aggódtam csak. Meg hiába vannak néha ilyen "Már ennyi éves vagyok, de még semmi jelentős nem történt az életemben, még nem értem el semmit" és "Rövid az élet, csak elszaladnak mellettem az évek és nem lesz időm semmire" érzéseim, a barátaim emlékeztetői által megtanultam tudatosítani magamban, hogy sose leszek semmivel elkésve, minden a maga idejében és ütemében fog történni. Illetve megtanultam nem ragaszkodni olyan dolgokhoz és emberekhez, amik/akik már nem építenek, de nyitottan hozzáállni mindenhez és mindenkihez amivel/akivel a legjobbat hozhatom ki magamból és egymásból.

Mi az az egy dolog, amit 2024-ből át szeretnék vinni az új évbe?

Az elmúlt időszakban kialakított nyitottságom és a célom, hogy új, tartalmas emberi kapcsolatokat hozzak létre, miközben emberileg is fejlődök.

Ha üzenhetnék a 2024 januári önmagamnak, mi lenne az?

"Bár nem lesz minden könnyű és maradandó, egy kalandos utazásnak leszel részese, mely során rengeteget fogsz tanulni önmagadról, a környezetedről és a világról. Amikor az élet egy újabb lelki csapást vet a küszöbödre, emlékezz arra, hogy minden okkal történik és idővel egy sokkal jobb dolog fog rád várni. Illetve, ha gondoskodsz magadról és hiszel a képességeidben, az álmaidban, semmi sem lehetetlen.

Nem kell mindig tudnod a választ minden kérdésedre, a hogyanokra és a mikéntekre. Az életben mindig is ott lesz a bizonytalanság faktor, amit tudom nehezen kezelünk, de ha mindig úgy cselekszel, amit épp a legjobbnak látsz, lépésről lépésre, és nem távolodsz el az értékeidtől, a lényedtől, minden rendben lesz. Élj úgy, hogy az életben nem a cél számít (legyen az bármi), nem az lesz emlékezetes, hanem az odavezető út és csak élvezd ezt az utat."

---

Nem vagyok az az ember, aki megszállottja lenne a statisztikai adatoknak (kivéve ha nagyon szorongós állapotban vagyok és azt is magamra veszem, hogy a blogba és tartalomgyártásba beletett munkámat nem értékelik elegen), algoritmusoknak vagy azt gondolná, hogy fontos lenne annak, aki hobbiból és nem megélhetésből vezet egy oldalt vagy platformot. Viszont évente egyszer érdekességből jó lehet ezekre az adatokra ránézni és az alapján is értékelni az évet.

A Wixen áll rendelkezésemre részletes statisztika, így most csak az itteni adatokról fogok beszámolni.

• Összesen 229 oldallátogatás (függetlenül attól, hogy ugyanaz a felhasználó többször visszatért-e), melyből 91 volt az egyedi látogató (hány különálló személy volt az oldalon).

• Ezt az oldalt nem meglepő módon 2024.08.04-én látogattuk a legtöbben.

• Átlagosan vasárnap délután 3 óra volt a legforgalmasabb időszak az oldalon.

• A forgalom fő forrása (talán azért, mert nagyon sokat nyitottam meg az éles oldalt) direkt link megnyitása volt. Ezt követi a Facebook, a carrd.co oldalam, az Instagram és fej-fej mellett Abeth és a G-Portálos oldalam.

• Országok tekintetében a top 3 Magyarország, Németország és USA volt, de elvileg Svájcból, Hollandiából és Szerbiából is voltak látogatók.

• Az oldalt inkább mobilról látogattuk, mint asztali számítógépről.

• A nyerő böngészők az alábbiak voltak: Chrome, Instagram megnyitás, Firefox

• Operációs rendszer tekintetében pedig ezek voltak: iOS, Windows, Android

• Az évem a blogon nem volt a legproduktívabb: csak 4 db blogposzt született és ennyi. Mást sajnos nem tudtam ilyen-olyan okok miatt írni, de remélem idén sikerül ezen változtatni.

• A 3 legolvasottabb tartalmam:

  • Viszlát G-Portál, Hello Wix

  • Körforgás #1-3

  • Én és a G-Portál

• A 3 legkevésbé olvasott tartalmam:

  • A Boldogság országa (2011)

  • Kezdetek

  • 2020-as évösszegző

---

Most hogy lezártam és értékeltem az előző évem, ideje hogy a 2025-ös évre fókuszáljak. Az új évre egy határtalan lehetőségekkel teli friss kezdetként tekintek, egy üres vászonra, amire bátran lehet álmodni. A ChatGPT segítségével most ahhoz is összeírtam pár kérdést, hogy átgondoljam az előttem álló évet.

Mi az az egy szó, ami jellemezni fogja 2025-öt számomra?

Kapcsolódás

Van-e egy nagy projekt vagy álom, amit el szeretnék kezdeni vagy befejezni 2025-ben? Mik a terveim és a céljaim a bloggal?

Természetesen vannnak terveim és remélem minél több megvalósul belőlük. Nem szeretném még lelőni a poént, de már az év első felében várhatóak lesznek kisebb-nagyobb változások az oldalon, amikről a megfelelő időben fogtok értesülni. Ezen kívül idén szeretnék már ténylegesen visszatérni a blogra, újra teljesen élvezni az alkotói folyamatot, legalább annyira aktív lenni, mint 2021-ben voltam és végre megvalósítani a már régóta eltervezett ötleteimet. Illetve azt is elhatároztam, hogy a történeteimmel is akarok haladni, mert az már nekem is szemet szúrt, hogy a Decemberi idill volt az utolsó történet, amit eddig írtam.

Mi a legnagyobb reményem vagy álmom 2025-re?

Remélem 2025 is legalább annyira élménydús lesz, mint 2024. Szeretném idén is azt érezni, hogy valóban élek és nem csak sodor az ár az unalmas hétköznapokban. Szeretnék új dolgokat tapasztalni, tartalmas emberi kapcsolatokat kialakítani és új helyeket felfedezni.

Mit engedek meg magamnak 2025-ben?

Bármit, amire épp szükségem van. Idén hallgatok a szervezetem jelzéseire és nem várom meg míg kínjában ordítozik. Ha épp arra van szükségem, hogy lelassítsak, meg fogom tenni még akkor is, ha épp azt várják el tőlem, hogy 1000%-on fejen állva arcon pörögjek.

Mely kapcsolataimat szeretném megerősíteni 2025-ben? Mi az, amit másképp szeretnék csinálni?

Elsősorban a már meglévő barátságaimat szeretném folyamatosan ápolni. Amellett hogy új embereket ismerek meg, esetleg azokkal is felveszem újra a kapcsolatot, akikkel a múltban eltávolodtam, de látom hogy most újra egy hullámhosszra kerülhetnénk. Talán azt csinálnám másképp, hogy ezúttal kezdeményezőbb lennék, nem félnék random ráírni a másikra ha épp úgy van és beszélgetéseket kezdeményezni.

Ezen kívül az utóbbi években azt tapasztaltam, hogy érzelmileg nem kicsit eltávolodtam a családomtól, főleg azoktól akik Vietnámban élnek, mert hát 2018 óta nem találkoztunk és annyira nem is beszélgettünk aktívan és ez a lassan 7 év elszigetelődés rányomta a bélyegét a rokonokkal való érzelmi kapcsolatomra. Még mikor decemberben jött Budapestre anyum bátyja, akkor se éreztem különösképpen a régen érzett közeli viszonyt és kb. olyanok voltak érzelmileg, mintha a szüleimnek a barátai lettek volna. Idén talán ezen is dolgozok majd és nem lenne rossz ha gyakrabban keresnénk egymást velük is.

Mi lesz a legfontosabb érték vagy alapelv, ami szerint 2025-ben élni fogok?

Az eddig meglévő értékeimen túl (empátia, kitartás, kreativitás, hála stb.), talán 2025 abban lesz kicsit másabb, hogy tudatosabban fogok figyelni az "Élj a jelenben!" alapelvre (de erre korábban már utaltam).

---

Összességében elmondhatom, hogy bár voltak nehéz pillanatok és értek nagyobb csalódások, 2024-ben folytatódott a 2023-ban is tapasztalt felfelé ívelő utam. A blog tekintetében továbbra se sikerült bevezetni a rendszerességet és a produktivitást, de az offline életemben ezzel szemben rengeteg olyan dolgot tapasztaltam, ami a fejlődésemhez és a (jövőbeli) jóllétemhez szükséges. Remélem 2025-ben tudom még ezt fokozni, de legalább annyira jó évem lesz, mint 2024 volt. Én legalábbis így, hogy meggyógyultam az év eleji lebetegedésből, most elég motivált lettem az évvel és az aktuálisan terveimmel kapcsolatban.

Végül pedig köszönök minden lelki vagy gyakorlati jellegű támogatást, amit az évben kaptam. Köszönöm mindenkinek, aki 2024-ben is látogatta a blogom, fogyasztotta a közösségi médiába kiposztolt tartalmaim és még ha nem is tudtam túl sokat mondani, akkor is velem tartottatok. 🩵

Kinek milyen volt az elmúlt éve? Hogyan indult ez az év? Remélem, hogy az előzőnél jobb és mindenben gazdag évetek lesz és még ha most nem is tűnik minden annyira fényesnek, majd a vihar után előbb vagy utóbb újra ki fog sütni a Nap.

(Forrás: A főkép alapja az saját kép és a Széchenyi István tér villamosmegállóban állva fotóztam 2024.06.13-án késő délután)