avagy a műsor, ami a covid helyzet alatt motivált
Sziasztok!
Már egy ideje terveztem írni az Exatlon Hungary 3. évadáról, mert majdnem fél évig a hétköznap esti rutinom része volt, hogy felmentem a TV2 Play oldalra és visszanéztem az aznapi adást (vagy másnap az előző estit).
A műsorról akkor hallottam először, amikor tavaly újra bekövettem Anna instagram profilját, de igazából csak akkor szántam rá magam, hogy el is kezdjem nézni, amikor láttam Leah blogján egy már leszedett Exatlonos fanfic novellát. Sokáig a műsor reality része miatt nem akartam elkezdeni, mert nem szoktam bírni az ilyeneket. Végül mégis elkezdtem nézni és nem bántam meg, talán az elmúlt pár hónap alatt pont egy ilyenre volt szükségem. Azon kívül hogy motiváló hatása is volt rám, nem egy érzelmi hullámvasúton mentem keresztül miatta, hiszen a versenyzőkkel együtt örültem és bánatukon én is elkeseredtem.
Kérdés-válasz
Mi az az Exatlon?
Az Exatlon az egy török licencen alapuló extrém sport-reality műsor, ahol két csapat versenyez egymás ellen a különböző akadálypályákon, melyek végén különböző ügyességi feladatokat kell elvégezniük. Az egyik csapat bajnokokból, atlétákból és professzionális sportolókból állnak (magyaroknál a Bajnokok), míg a másik csapat csak olyan átlagos emberekből áll, akiknek van tehetségük a sporthoz (magyaroknál a Kihívók). A versenysorozat nagy része csapatversenyekből áll, ahol a két csapatból egyszerre csak 1-1 azonos nemű versenyző fut egymás ellen és a napot az a csapat nyeri, aki először szerez 10 pontot (minden győztes futam 1 pontot ér). A csapatverseny szakaszban minden hét végén kiesik egy-egy versenyző, melyet egy azt megelőző versenynap eredménye befolyásol (magyaroknál ez a Végjáték nevű versenynap). Ezen kívül időnként a csapatok kapnak új játékosokat is a csapatba, de a végső szakaszban amikor már nincs feltöltés és már csak 8 versenyző (4 fiú, 4 lány) marad bent, akkor beindul az egyéni verseny, ahol továbbra is nemenként szétosztva mindenki fut mindenki ellen. Végül amikor már csak 2 fiú és 2 lány marad bent, akkor jön a döntő, ahol küzdenek az Exatlon bajnoka címért.
Az Exatlon Hungary 2019-ben indult a TV2 csatornán Palik László műsorvezetésével és idén a 3. évada fejeződött be. Ezen kívül Törökországban, Romániában, Mexikóban, Brazíliában, Kolumbiában, az Egyesült Államokban és Szlovéniában is van/volt/lesz Exatlon.
Hogy motivált az Exatlon?
Ahogy az oldalon már többször is leírtam, az elmúlt pár hónap alatt főleg a karantén alatt, eléggé szürkék lettek a hétköznapjaim. Minden nap majdnem ugyanúgy telt el, nem is nagyon csináltam semmi különöset és beragadtam a monoton semmittevésbe. Így aztán amikor elkezdtem nézni az Exatlont, akkor mindent eseménydús történésként élhettem meg. Az elején szinte engem is feltöltött adrenalinnal, ahogy figyeltem a versenyzők futamait és szurkoltam nekik. Ez főleg azokon a futamokon fordult elő, ahol gyorsan futó versenyzők futottak egymás ellen (pl. Bálint és Krisztián). Aztán a Dominika szépsége is elvarázsolt, mert mindig is jobb kedvre derítettek a trópusi tengerparti helyek. Majd ahogy egyre jobban "megismertem" a versenyzőket, szinte régi ismerősként tértem vissza hozzájuk a képernyő elé és ez ugyanannyira feltöltött, mintha egy baráti társasággal videóchateltem volna. Ezek és a játékosok egymást motiváló szavai is adtak egy energialöketet a mindennapjaimhoz. Az volt bennem, hogy ha ők mindent kizárva és fókuszálva tudják végigszántani a pályákat, akkor én hasonló kitartással képes vagyok leküzdeni a mindennapok akadályait is. Elhittem magamról, hogy meg tudom csinálni és többé-kevésbé sikerült is.
Ezen kívül pedig a futamokat nézve nekem is megjött a kedvem az addig hónapok óta elhanyagolt (intenzív) testmozgáshoz. Körülbelül ekkor is kezdtem el Pamela Reif videókra edzeni, amit viszonylag hamar el is kezdtem élvezni. Egy-egy alkalom során pedig arra lettem figyelmes, hogy nem lehetett letörölni az arcomról a mosolyt és utána végig jó kedvem volt. Ha pedig kevésbé voltam ilyen téren motivált, akkor csak az Exatlonra gondoltam, hogy milyen érzéseket keltett bennem vagy elkezdtem a műsorba bevágott epic zenéket hallgatni (amitől néha legyőzhetetlennek éreztem magam :D) és akkor máris több kedvvel kezdtem neki. Illetve ha ezek se működtek és azt éreztem, hogy kevesebb energiám van, akkor is az volt bennem, hogy lehet megöl az edzés, de utána tuti jó kedvem lesz.
Melyik csapatnak szurkoltam?
Csapat szinten valahogy a Kihívók álltak közelebb hozzám, bajnok versenyzőknek egyénileg tudtam csak szurkolni. A bajnok csapattal így kollektívan az volt a bajom, hogy gyakran azt éreztem, hogy ők el vannak szállva maguktól, hogy ők milyen nagy bajnokok és ezért biztos megverik a kihívókat és ezt néha lenézőnek ható hangsúllyal ismételgették. Tudom, hogy nem úgy értették, ahogy hangzott és ezzel csak motiválták magukat, de egy idő után ez már kezdett irritáló lenni. Hiszen az, hogy valaki a saját sportágában bajnok, nem jelenti azt, hogy az Exatlonban is remekel. Illetve attól még hogy valaki nem feltétlenül sportol versenyszerűen, attól még lehet jó exatlonista. Persze a Bajnok csapatban voltak kivételek, de nekik szurkoltam is, ha a teljesítményük is olyan volt. Sőt volt olyan, hogy egy bajnokot pont a teljesítménye miatt kedveltem meg.
Melyik női játékosoknak szurkoltam?
Szente Gréta (kihívó): Voltak irritáló pillanatai (pl. szarkavarásnak tűnő dolog a kihívó lányoknál, Dóri "kisajátítása"), de alapjáraton erős és kedves játékosnak tartottam. A párbajain kiemelkedő teljesítményt nyújtott és az utolsó hétre is rendesen felszívta magát, amiért megérdemelte a döntőbe való bekerülést.
Halász Vivien (bajnok): Őt már azóta kedveltem, hogy csatlakozott a bajnokok csapatához és bár a teljesítménye nem volt mindig túl fényes, a bajnok lányok közül csak neki tudtam úgy igazán szurkolni.
Buzás Dorottya "Dóri" (kihívó): Sok embernek a "hisztijei" miatt volt ellenszenves, de nekem nem volt vele gondom, bizonyos helyzetekben szerintem én is úgy kiborultam vagy érzékenyen reagáltam volna, mint ő. Inkább arra koncentráltam, hogy ő egy erős és érett játékos volt, aki komolyan tudta kezelni a dolgokat (már amikor nem borult ki). Illetve nem egyszer mutatta meg, hogy mennyire tud törődni a környezetével. Egyedül azt sajnáltam, hogy ő mentálisan nem bírta a nagy téttel járó helyzeteket, így az utolsó hétre úgymond elfogyott és alig tudott fókuszálni.
Kőnig Anna (kihívó): Már az elejétől fogva neki szurkoltam, mert lényegében miatta kezdtem el nézni a műsort, de a vége felé, főleg a legjobb négy lány kialakulása után rájöttem, hogy a szívem inkább a másik három lány felé húz.
Ferenc Vivien (kihívó): Őt akkor kezdtem jobban megszeretni, amikor Annával elkezdett kialakítani egy szorosabb barátságot és a teljesítménye is elég stabillá vált. Sajnáltam is, hogy kiesett, de igazából nem voltam szomorú, mert a párbaj napján úgy voltam vele, hogy győzzön az, aki jobban teljesít és aznap az Gréti volt.
Tóth Janka (bajnok): Volt egy olyan időszak, amikor neki is szurkoltam, de aztán Lilla kiesése után napról napra alábbhagyott ez a lelkesedés iránta. Aztán a rejtélyes betegségekor már az is megfordult bennem, hogy ha már ilyen sokáig húzzák a dolgot, akkor inkább küldjék haza.
Ujvári Izabella (bajnok): Azután kezdtem neki is szurkolni, hogy nyert a Luca elleni párbajon, viszont amikor elkezdte a "kihívókkal nem barátkozunk" mentalitást felvenni és folyamatosan azt hangoztatta, akkor nem volt már annyira szimpatikus.
Legjobb négybe Dóri, Gréti, Anna és H. Vivi került be.
Melyik férfi játékosoknak szurkoltam?
Herczeg-Kis Bálint (kihívó): Kora ellenére igazán érettnek gondoltam, ezért volt emberileg szimpatikus. Az pedig hogy neki volt a kihívóknál a legjobb statisztikája (Nagy Dani után) és végül az összes exatlonista közül is, az pedig azt mutatta meg, hogy a teljesítménye is kiemelkedő. Így természetesen megérdemelte a döntőbe való bekerülést és a győzelmet.
Somhegyi Krisztián (bajnok): Akkor kezdett egy picit unszimpatikus lenni, amikor bekeményített és kiakadt a bajnokok sokadik végjáték veresége után, de amúgy végig a kedvenc bajnokaim között volt.
Wald Ákos (kihívó): Már amikor bejött a játékba, akkor tudtam hogy nagyon erős játékos lesz belőle, hiszen már az első napján is kiemelkedően gyors volt a pályán. Aztán nem egyszer bebizonyította, hogy néha Bálintot és Kriszt is lehagyta a pályán. Így kiérdemelte a döntőbe való bejutást.
Nagy Dani (kihívó): Nagyon erős játékos lehetett volna belőle, csak sajnos már az elején lesérült és ez véget vetett az Exatlonjának.
Jósa Dani (bajnok): Ő a másik bajnok férfi, akit már a bekerülése óta végig kedveltem. Viszonylag tempósabb játékosnak gondoltam és tetszett az életfelfogása. Tetszett, hogy megadta a kihívóknak a tiszteletet, gratulált is a győzelmükhöz és nem nézte le őket abban az értelemben, hogy azt gondolta volna, hogy egy bajnoknak biztos jobb a teljesítménye.
Kővári Viktor (kihívó): Csak a nagy visszaszámlálás környékétől kezdtem neki is szurkolni, mert akkor kezdett jól teljesíteni és emberileg is ekkor kedveltem meg úgy igazán. Az egyéni szakaszban kifejezetten meglepett a teljesítménye a pénzes napon és a négyek viadalán. Kedvenc viszont pont a kiesésekor lett számomra, akkor mutatta meg igazán, hogy mekkora szíve van és hogy amikor először láttam a műsorban, akkor mennyire "félreismertem".
Virág András (bajnok): Neki is inkább csak a vége felé kezdtem el picit szurkolni, csak mielőtt ez ténylegesen kialakult volna, sajnos kiesett.
Cservenák Csepel (kihívó): Belőle legalább Jósa Dani szintű játékos lehetett volna, csak sajnos nem tudta megmutatni hogy mire képes.
Legjobb négybe Bálint, W. Ákos, J. Dani és Viktor került be.
Végül melyik két játékos nyert? Mennyire számítottam rá?
Mikor bejött a műsorba és úgy nagyon a csapatverseny szakaszban sem gondoltam volna, hogy ő lesz az Exatlon győztese. Egyszerűen ugyanolyan közepes játékosnak tartottam, mint mondjuk a Ferenc Vivit és azt gondoltam, hogy ahogy haladunk előre, valamelyik párbaj során ki fog esni. Aztán jött a Vivivel való párbaja, ahol olyan kiemelkedő teljesítményt nyújtott, hogy én is felemeltem a szemöldököm. Akkor kezdtem benne jobban hinni, hogy a legjobbak közé is bekerülhet. Amikor kialakult a legjobb női négyes, már akkor arra tippeltem, hogy ha Anna teljesítménye nem lesz elég jó hozzá, akkor Gréti biztos bent lesz a döntőben, csak akkor még azt gondoltam hogy Dóri fogja megnyerni (főleg a női négyek vidala után). Majd aztán visszajött a Halász Vivi elleni párbajról, ezért számítottam rá, hogy megint új erőre fog kapni. A női hármakban Dóri és Anna is kicsit szétesett, így már akkor számítottam arra, hogy Gréti fogja megnyerni, de továbbra is szerettem volna hinni a lányokban. Majd jött a Dóri-Anna párbaj, ahol bár nagy nehezen Dóri került ki győztesként, már akkor éreztem hogy Dóri nem lesz ott fejben a döntőn, de akkor is szerettem volna hinni abban, hogy döntőre összekapja magát. Végül pedig eljött a döntő napja, ahol Dórinak nem sikerült összeszednie magát, míg Gréti a lehető legfókuszáltabb állapotát vette fel, így az első pár futam után már nem is volt bennem kérdés, hogy Gréti fogja megnyerni. Szóval csak gratulálni tudok neki, mert főleg az utolsó hetekben nagyon szépen összeszedte magát és kiemelkedő teljesítményt nyújtott.
Bálint már a legelső naptól kiemelkedő teljesítményt nyújtott, így nem volt bennem kérdés, hogy el fog menetelni a végsőkig. Szinte végig neki volt a legjobb statisztikája a Kihívók közül, így tudtam hogy nagyon kevés esély van arra, hogy neki valaha párbajra kell majd mennie. Csak azt tudtam elképzelni, hogy Nagy Dani, Krisztián vagy W.Ákos megszorongatja és megnehezíti a dolgát, de végig hittem benne, hogy van esélye győzelemre vagy minimum a második helyre. A férfi négyek és hármak viadalában is ő került tovább először, majd a döntőben is kiemelkedően teljesített, így csak gratulálni tudok neki. Nagyon sokat letett az asztalra az egész verseny során és olyan jól vette az akadályokat, mintha az Exatlont neki találták volna ki. Szóval amikor először látta az Exatlont a tv-ben, akkor jól gondolta, hogy neki ott a helye és jól tette, hogy jelentkezett a műsorba, amint betöltötte a 18-at.
A többi dobogós:
Az összes versenyző közül, ha csak a teljesítményt nézzük, melyik játékosoknak lett volna helye a legjobb négy között?
Női mezőny: Janka, Franciska, Gréti, Dóri/Anna (Dóri fizikailag erősebb, de Anna fejben stabilabb volt)
Férfi mezőny: Nagy Dani, Bálint, Krisztián, Wald Ákos
Melyek voltak az évad leggyengébb játékosai?
Szerintem a leggyengébb női játékos egyértelműen Farkas Zsófi volt a kihívó csapatból. A leggyengébb férfi játékost pedig nem igazán tudnám így egyből megnevezni, de ha nagyon választanom kéne, akkor Balogh Ricsit mondanám, szintén a kihívó csapatból.
Kik azok a versenyzők, akiknek teljesítményük alapján különösebben nem szurkoltam, de személyiségük miatt mégis elszomorodtam amikor kiestek?
Lányok: Lilla, Adél
Fiúk: Marci, Balázs, Suti András, Benő, Gergő
Kiknek a kiesése okozta a legnagyobb csalódást? Vagy melyek volt a legszomorúbbak?
Nagy Dani (kihívó): Ő nagyon erős játékos volt és már a döntőben simán el lehetett volna képzelni. Szóval kár, hogy egy baleset okozta az Exatlonjának a végét. Amikor kiesett az egy olyan szomorú pillanat volt, ami még a Bajnokokat is meghatotta.
Szabó Franciska (bajnok): Ő nem volt nagy kedvencem, de tény, hogy ő is erős játékos volt. Danihoz hasonlóan ő is a konténeres pályán sérült le és ugyanúgy lábsérüléssel küldték haza. Mielőtt kiesett volt egy olyan pillanatom, hogy Franci sérülését olyan sokáig húzzák, hogy haza kéne küldeni őt. Viszont amikor Laci ezt ki is mondta, hogy Franci exatlonjának vége, akkor én is elszomorodtam. Ugyanazt éreztem, mint Dani kiesésénél.
Szendy Lilla (bajnok): A kiesése előtt, amikor volt egy mélyebb időszaka, akkor elkezdtem kicsit magamat látni benne és így eléggé megkedveltem. Pontosan ezért amikor Krisztián őt küldte ki Lilkó ellen, akkor nagyon csalódott voltam. Abban reménykedtem, hogy Franci-Lilkó párbaj lesz, főleg a "Franci hagyta-e Lilkót nyerni a medáljátékon?" dolog után. Végül nagyon szomorú voltam, amikor Lilkó nyerte meg a párbajt és Lilla exatlonja véget ért.
Suti András (bajnok): Nem párbaj miatt kiesni eleve nagyon rossz dolog, de nála azért volt rosszabb a helyzet, mert alig tudta megmutatni, hogy mire képes az exatlonban, olyan kevesett futott. Viszont az a jó, hogy legalább időben kiderült, hogy vesebetegsége van.
Cservenák Csepel (kihívó): Nos szerintem az ő kiesése is elég rosszul jött ki. Bement a műsorba, futott egy kevesett, aztán egy nap kiment az éjszaka közepén a faházból, elesett és annyira megsértette egy szikla, hogy össze kellett varrni a lábát. Utána sokáig nem tudott futni, így rutint se tudott szerezni, aztán pályára állás utáni első pár napban Bálint ki is küldte párbajozni Marci ellen, akivel ugyan együtt jöttek, de Marcinak azért már több rutinja volt. Nagyon reménykedtem, hogy Viktor-Marci párbaj lesz, mert szerintem úgy lett volna a fair, ha már Viktor kevesebb pontot szerzett a napokban és a medáljátékon is ők ketten döntőztek. A párbaj alatt inkább Csepinek szurkoltam, mert olyan játékosnak tartottam, aki ha több rutint szerzett volna, akkor lehet elérte volna a Krisztián-Bálint-W.Ákos szintet. Aztán amikor kiesett, akkor amiatt is csalódott voltam, mert szívesen láttam volna még több Jósa Dani-Csepi futamot.
Somhegyi Krisztián (bajnok): Bár már hetekkel korábban tudni lehetett, hogy a kézsérülése miatt valószínűleg haza kell mennie, nagyon meg tudott hatni, amikor Palik Laci kijelentette, hogy Krisz Exatlonjának vége. Egyszerűen csodálatraméltó az az akarás, amit az utolsó heteiben produkált. Úgy is vállalta, hogy versenyez, hogy még mindig sérült volt és fájt a jobb keze. Aztán amikor a bal kezére is lesérült, akkor is reménykedett, hogy maradhat és hatalmas kudarcként élte meg azt, hogy kiesett. A beszédénél ugyanazt éreztem, mint amikor kiesett a Nagy Dani és ő mondott beszédet, egyszerűen nagyon meghatott és meg is könnyeztem.
Az évad (számomra) legemlékezetesebb/legikonikusabb pillanatai:
Amikor Palik Laci olyanokat mondogatott Bálint teljesítményére, hogy "Miből van ez a 18. éves gimnazista/fiú?".
Szinte az összes Bajnok párbaj, mert ők annyira ragaszkodtak egymáshoz, hogy szinte az összes párbajuk annyira nyomasztó/szomorú volt, hogy én is elsírtam néha magam.
Miután észrevettem a dolgot, nagyon viccesnek találtam azt, hogy a Szarka Ákos mindig úgy aludt, hogy befóliázta a száját.
Franci első nagy, nem túl szalonképes nyelvezettel szinesített kiakadása, amikor szinte majdnem le is veri a faház ajtaját.
Amikor Geri miatt folyamatosan a Heaven is a place on Earth számot játszották be a Kihívók jeleneteinél és a későbbiekben ebből jött létre a "Hú bébi ez az Exatlon..." kezdetű szurkolás/induló.
Amikor Nagy Dani a konténeres pályán megcsúszott a végén és súlyosan megsérült a lába.
Livi-Dóri párbaj, amikor Dóri egy halom medált elégetett és úgy ejtették ki Livit.
Amikor a Bajnokok elvesztettek egy villanapot és a sötétben a bányapályából a faházat sétálva kellett megközelítenük
A videóüzenet, amit végül a Bajnokok nyertek meg és emiatt Bálintot annyira sajnáltam.
Benő kilométer hosszú fasírtos vicce
A "Viktor hogy eszi a müzlit?" - féle dráma a kihívóknál. Ezzel kapcsolatban pedig az a tény, amikor Benő és Anna úgy vonulnak el beszélgetni a villa kertjébe a sötétbe, hogy nem vették le azt a mikrofonos cuccot, ami a nyakukban szokott lenni.
Amikor a Kihívók -1-10-re nyernek a Bajnokok ellen
Farkas Zsófi gyenge teljesítménye
Amikor Móricz Dani és Krisztián az egyik medáljátékon úgy örültek egymásnak, hogy a nyertes ilyen pisztolypárbajszerűen "lelőtte" a vesztest és azóta bejöttek azok az örömök, hogy Halász Vivi és Ferenc Vivi lerúgták egymást vagy a Kihívóknál ha nyernek egy napot, akkor az adott nap ügyességijéhez igazodva dobta le a 10. pontot behozó tag a csapatot.
Amikor Franci a konténeres pályán megsérül és súlyosan megsérül neki is a lába.
Amikor Anna és Ferenc Vivi azon kezdenek el poénkodni, hogy Viktor mennyire egy Bika és akkor ráragad az a jelző, hogy "Viktor, a tenyészbika"
A videóhívás, amit megintcsak a Bajnok nyertek meg és Bálint emiatt megint annyira kiborult, hogy megint megsajnáltam
Amikor egy nap alatt, a pálya 3 különböző pontjába V. Andris, M. Dani és Gréti is beverte annyira a fejét, hogy vérzett és össze kellett varrni.
Suti Andrisnak a "lopós suhanása", azaz az a sajátós stílus, ahogy futott a pályákon
Az első Magyarország-Mexikó nemzetek csatája, amikor is a magyarok győztek.
Amikor a magyar-mexikó visszavágó napján Antonio és Laci egymás nyelvén megtanultak jó estét kívánni. Bár Tonio náci karlendítésre hajazó kéztartása elég fura és vicces volt.
Janka rejtélyes betegsége, ami miatt haza is kellett jönnie. Azóta se tudtam meg, hogy pontosan mi volt a baja.
Amikor az első Magyarország-Dominika nemzetek csatáján a hirtelen halálba Dóri és M. Dani fut együtt és amikor Dóri behúzza a győztes pontot, akkor Danival úgy ölelik meg egymást, hogy a Dani fel is emeli egy picit.
Amikor Marci először nyert medált és az egyik futamánál ráérősen ment vissza az ügyességinél a dobópontra, kinézett, kifújta a levegőt, elmosolyodott, befordult és az első dobásával meg is nyerte a futamot. Erre a Bajnokok fel is kiáltottak és megtapsolták a Marcit.
Amikor Imreh Balázs a Virág Andris ellen párbajozott és 4-1-es állásnál Bazsi nem használta fel a saját medálját, mert úgy tartotta fairnek, hogy ha Andrisnak nincs medálja, akkor neki se legyen.
Az a nap, amikor Krisz és Andris is kiesett. Az amikor a srácok kiestek, akkor a csapatuk kiabálta is utánuk a "Ki ez a srác ott a pályán..." szurkolást. Mind a kettejük elbúcsuzott a Kihívóktól is. Aztán az meg külön aranyos volt, amikor Andris megcsókolta a Halász Vivi kezét.
Az a dupla párbajos nap, amikor Halász Vivi és Viktor is kiesett. Annak ellenére hogy ez volt az első alkalom, hogy egyszerre két páros is párbajozik, kifejezetten jó, majdnem csapatverseny hangulatban telt el. Viszont az picit szomorú volt, amikor Halász Vivi utolsó bajnok lányként kiesett és ezzel "magára hagyta" Dannyt. Viktor kiesésekor az a hosszú monológ pedig kifejezetten megható volt, hogy mindenkihez volt egy jó szava vagy tanácsa a továbbiakra. Nála az volt aranyos, amikor elbúcsúzott Dóritól és adott az arcára egy puszit.
A férfi döntő, ami méltó lezárása volt az évadnak. Bálint és Ákos hatalmasat küzdött egymás ellen és az kifejezetten aranyos volt, amikor Ákos őszintén örült Bálint győzelmének. Egy csepp elkeseredettséget vagy szomorúságot nem láttam Ákos arcán, hanem amint eljutott a tudatáig, hogy Bálint nyert, egyből megtapsolta és büszke barátként örült vele. Ez hatalmas kontraszt volt az előző naphoz képest, amikor Dórinak kellett azért pár perc, hogy feldolgozza, hogy nem nyert.
Részletesebb beszámoló
Az évadot nem akkor kezdtem el nézni, amikor az elkezdődött, hanem egy kicsivel később csatlakoztam be. Amikor elkezdtem nézni, akkor egy kicsit hülyén kezdtem bele, mert nem az elejével kezdtem, hanem in medias res stílusban a legutóbb leadott adást kezdtem el nézni. Ez az az adás volt, ami a Benő-Viktor müzlis nézeteltérés után volt, azután hogy Viktor azt mondta Annának hogy kicsit hanyagolják egymás társaságát és Anna erről beszélt Bálintnak az adás elején. Így az első benyomáson ekkor alakultak ki bennem, ami alapján Viktort például kicsit grumpy cat személyiségnek gondoltam és mivel Anna miatt kezdtem el nézni a műsort, ezért a Benő-Anna-Bálint hármas volt inkább a szimpatikus, amihez később hozzácsapódott Dóri is. Aztán miután megnéztem ezt az adást, elég intenzív módon kezdtem visszanézni a korábbi adásokat, akár napi kettő is letoltam, hogy minél hamarabb beérjem magam. Miután az elejét is megnéztem, akkor lett teljes a kép és akkor jöttem rá például arra, hogy a müzlis dráma igazából csak egy túltolt félreértés volt, amit igazából Ricsi reagált túl.
Miközben néztem a további adásokat, azt vettem észre, hogy az elejét kifejezetten élveztem és izgalmas is volt, aztán közepe felé kezdett el ellaposodni és kicsit untam is (nézés közben olykor bele is tekertem). Majd nemzetek csatája kicsit dobott rajta, főleg azzal hogy Palik Laci mennyire nagy beleéléssel szurkolt a magyaroknak. Viszont végül csak a nagy visszaszámláláskor kezdett igazán izgalmas lenni, mert már lehetett érezni, hogy közeledik a vége. Aztán egyéni szakasz pedig újra hozta a kezdeti szintet és annak ellenére hogy az eleje nagyon siralmas hangulatban telt, a vége felé ugyanolyan jó volt a hangulat, mint a csapatversenyeket vagy a medálos napokon.
Gondolatok a nemzetek csatája mérkőzésekről:
Magyarország - Mexikó: Az első fordulóban kifejezetten büszke voltam a magyar csapatra, mert a mexikóiak minden idők legjobb 6 játékosa ellen képesek voltak győzni 10-6-ra. Különösen arra voltam büszke, amikor Dóri megverte Matit, Heliud ellen is tudott pontot hozni a Bálint és amikor Anna behúzta a győztes pontot. A visszavágóra viszont a mexikóiak felszívták magukat és most ők nyertek. Ekkor nagyon sajnáltam, hogy Krisztián nem futott, mert hozzá tudott volna járulni a jobb magyar teljesítményhez, mert az alapból jó magyar versenyzők is gyengébben teljesítettek. Viszont itt arra voltam büszke, hogy W.Ákos kétszer is nyert Heliud ellen. Ez után ugye jöttek a három nyert meccsig játszott mindent eldöntő futamok, amit egy hajszállal a mexikóiak nyertek 3-2-re. Annak ellenére, hogy a magyar-mexikói nemzetek csatáját végül nem a magyarok nyerték, büszke voltam a magyar csapatra, hiszen tényleg csak egy hajszállal maradtunk alul. A mexikői all stars top 6 versenyzője ellen már ez is nagy teljesítménynek számított.
Magyarország - Dominika: Ez egy barátságosabb mérkőzés volt, mert ha jól tudom a dominikaiaknak nincs saját Exatlon műsoruk. Ennek ellenére viszonylag jó teljesítményük volt hozzánk képest. Annak nagyon örültem, amikor az első fordulót egy hajszállal megnyertük, de az tényleg ciki volt, amikor a visszavágót és a mindent eldöntő mecsset is elvesztettük.
Magyarország - Törökország: Na nálam ez volt az, aminél azt éreztem hogy ennek nem nagyon volt sok értelme. Nekem legalábbis nagyon furcsa volt, hogy az első fordulóban és a visszavágó napján két teljesen különböző felépítésú csapat vett részt a törököknél (1. nap: Berkan, Evrim, Sercan, Cemal Can, Anil, Sema, Sadik, Mert; 2. nap: Burak, Fulya, Doğuş, Özge, Dicle, Recep, Murat, Cem, Yildirim, Serdar). Nem zavart volna, ha mind a kettő napon az egész válogatott csapat ott lett volna, mint a magyaroknál, csak mindig csak kijelölt emberek játszottak volna. Viszont hogy a két napra két különböző csapat legyen jelen, annak nincs sok értelme, mert így nem volt meg egyik csapatnál sem, hogy min kéne javítani az előző alkalomhoz képest. Mármint a versenyzők tekintetében, hogy olyan beszélgetések és tapasztalat átadások történjenek, hogy "Figyelj XY-ra, mert ő nagyon gyorsan fut". Így nem is lepődtem meg, hogy mind a két meccs alakalmával a magyarok győztek.
(Források: TV2 Play, Wikipédia (Exatlon Hungary harmadik évad, Exathlon) és a képek az Exatlon Hungary weboldaláról származnak)
コメント